Már 1858-ban ismert volt egy tavacska, melyet fürdésre használtak. Elfolyó vize malmot hajtott. A 24-25oC-os termálvízre falas medencét építettek. Ez egy igen kezdetleges, kavicsos aljzatú medence volt. A medencét függönnyel választották el, külön a férfi és külön a női fürdőzők részére. Volt egy kis csap is a fürdő kerítése mellett, abból az állandóan gőzölgő csapból ivás céljára vizet lehetett vinni.
Az öt forrásból származó, kissé kénes gyógyvízre 1919-ben az Elkán és Gerő cég a Csillaghegyi Árpád Fürdő Rt-t létesítette. A régi medencét átalakították a mai formájára, kabinokat építettek és fallal vették körül a strandot.
A cég a bevételből minden évben megvette a strand mögötti domb egy részét. Amikor már az egész dombot megvették az Újlaki Téglagyártól, 1925-ben felépítették az új medencét, mely akkoriban Budapest első és egyetlen hullámmedencéje volt. Ez 1945-ig működött.
Pár évvel később felépült a strand harmadik medencéje is, ahol a nemzetközi úszóversenyeket akarták megrendezni. A medence mellé egy tribünt is építettek. A medencét később betemették, csak a tribün és a két régi medence maradt meg mára.
A hegyoldalban lépcsősen kialakított, szépen megtervezett napozórészeket alakítottak ki, fenyőkkel és sok szép évelő virággal beültetett parkokkal.
A strandot 1950-ben államosították. A 4.8 ha területen további öltözőket létesítettek, parkosítottak a hegy felé eső részen is. A csillaghegyi gyerekek a strandon nőttek fel. Ping-pong asztal, hinták is voltak felállítva. A forgalom olyan nagy volt, hogy vasárnap már nem jutott öltöző a később érkezőknek. A strandon egész nap zene szólt, melyet néha reklámokkal szakítottak meg. A hangosbemondó hangját az egész környéken hallani lehetett. Szombat esténként a strandvendéglő kerthelyiségében Kemény Kázmér és zenekara tánczenét játszott.
A fürdőt a fővároshoz csatolták Fővárosi Fürdőigazgatóság néven. Az új szerkezetben idegenforgalom céljára is hasznosították. 1967-től folyamatosan fejlesztették, motellel és hétvégi faházakkal is ellátták. Így a komplexum egész évben a vendégek rendelkezésére állt. Csehszlovák és NDK vendégek érkeztek buszokkal egész szezonban. A strandvendéglőben étkeztetés is volt biztosítva. A strand mellett működő borozóban élő cigányzene szólt. A felső teraszon kisgyermekek részére pancsoló medencét alakítottak ki. A medencék lejáratánál tisztasági belépőt alakítottak ki, hogy a fürdőzők ne piszkos lábbal lépjenek be a medencébe. A 43-as északi medencére 1972-ben sátortetőt húztak fel a téli vendégek részére.
Az 1989-es rendszerváltást követően az idegenforgalom lecsökkent. Csehszlovákiából és NDK-ból már nem érkeztek buszok turnusonként. A fürdő látogatottsága is erősen megcsappant. A szálloda, étterem és borozó ma már nem működik. A szállodát munkásszállásként üzemelteti a Fővárosi Fürdőigazgatóság. Fejlesztés hosszú idő óta nem történt a területen. A fürdő bezárásának, a terület eladásának veszélye Damoklesz kardjaként függ a fejünk felett 20 éve. A páratlanul szép természeti környezetben lévő fürdő megmentéséért mindent el kell követni!
KORABELI UJSÁGCIKKEK A CSILLAGHEGYI STRANDRÓL
