Ha az ember a Könyvtárba megy, a Mátyás király útjáról a Rákóczi utat elhagyva egy kis árnyas utcába, a Bajáky Elemér utcába tér be. Ha pedig a Csillaghegyi Polgári Körről beszélgetnek, rövid időn belül biztosan felmerül Bajáky Elemér neve. De ki is volt ő? Szerencsére leánya, a jó egészségnek örvendő 81 éves Magdi néni, szívesen megosztja velünk emlékeit.
Édesapa, aki a Pénzügyminisztériumban volt főtanácsos, 1917-ben vett telket itt, az akkori Tisztviselő telepen. A társaság általában a Fürdő közelében jött össze. Kik is voltak ebben a társaságban? Hát katonatisztek, minisztériumi tisztviselők, orvosok, bankárok, az un. értelmiség jött ide ki pihenni, sportolni a Duna partjára.
 |
Mik az első emlékei Csillaghegyről, a Polgári Körről? |
Tudja kedves, én 1921-ben születtem, akkor még a Várban, a Bécsi kapu téren laktunk, csak 1926-ban költöztünk ki állandóra ide, ebbe a házba. Édesapa az akkor már működő Polgári Körbe még Auffenberg János elnöksége idején kapcsolódott be, hamarosan alelnök, majd 1920-21 körül ő lett az elnök. A Polgári Kör már a kezdetektől szigorúan kizárta a politizálást. Sokáig különböző éttermekben, sörözőkben jöttek össze. Édesapám elnöksége idején épült meg a Székház, de ugyanerre az időre esik a Református templom megépítése is. Édesanya a Nőegyletnek volt az elnöke, ő ott volt mindig elfoglalva. Emlékszem, 6-7 éves lehettem, amikor Almássy gróf - akinek Pomázon volt a birtoka -, és Pekár Gyula miniszter ellátogatott a Telepre. Akkor a Telep nevében magyaros ruhában én köszöntöttem őket. Aztán emlékszem a téglajegyekre, 60 fillér volt egy, az egyik talán sárga, de a másik piros volt - már nem tudom melyiké volt a piros -, ezekből szinte egy időben épült fel a Székház és a Református templom.
|
Csillaghegyen járva sokszor találkozunk azzal, hogy ez is vagy az is a "Bajáky elnöksége alatt" jött létre vagy készült el. Mik voltak munkásságának legjelentősebb eredményei? |
Én kicsi voltam, talán a bátyám jobban emlékezne, ő 10 évvel volt idősebb nálam, de azt tudom, hogy a téglajegyekből ugye megépült a Székház. Majd az általános iskola folytatásaként a polgári iskola, hogy a nagyobbaknak ne kelljen a Rómaira vagy Békásra járniuk. Ezért nem mehettem a Baar-Madasba, de nem bánom, mert nagyon jó társaság volt az iskolában. Létrehozta a Piacot is itt helyben, megszervezte a közigazgatást, mert addig Békáshoz tartoztunk, ő is ott volt képviselő, kialakították az utcákat, nevet adtak nekik. Emlékszem sokszor volt, hogy a hóna alatt azokkal a nehéz utca-névtáblákkal ment és szerelték fel őket.
|
Milyen volt az élet a Polgári Körben? |
Hetente egyszer-kétszer biztosan volt valami összejövetel. Két-három havonta ismeretterjesztő előadások voltak. Például az Aquincumi Múzeum igazgatója tartott nagyon érdekes előadást.
|
Mire a legbüszkébb az Édesapjával kapcsolatban? |
Arra, hogy a Polgári Körben nem volt politizálás, ehhez szigorúan ragaszkodott és ragaszkodtak, de kifejezetten az ő akarata volt, hogy rögzítésre kerüljön, hogy 1933-ban a Székház "a helyi kultúra szolgálatára Csillaghegy társadalmának áldozatkész összefogásával jött létre". Sajnos nagyon korán, 50 évesen 1936. szeptember 22-én rövid idő alatt meghalt. Én csak 15 éves voltam akkor.
|
Nagyon szerethették és tisztelhették, hiszen többek emlékezete szerint a Székházban volt felravatalozva és amikor a temetési menet eleje a koporsóval már a Békáson lévő temetőben volt, akkor a gyászolók Csillaghegyen végig kígyózó feketéllő tömegének a vége még itt volt a Székháznál. Köszönjük a visszaemlékezést és a csillaghegyiek nevében további jó egészséget kívánunk Magdi néninek. |
Örülök, hogy újjászületett a Csillaghegyi Polgári Kör és köszönöm, hogy őrzik Édesapám emlékét.
