dőre és álarcos keresztavatás jelmezverseny tojásfestés Pünkösd gyerekekkel aranypolgárok országzászló avatáson zöldségárus pónik a piacon Zsóka a piacon Wrábel három királyok must-kínálás országzászló avatás szürke marha keresztavatás-papok egy éves a piac Juhászék Krónikás Csillaghegyi találkozó élj 100 évig korcsolya rajzverseny advent Juhásszal kolbász farsang Bús Balázzsal zenekar a strandon Bori a piacon Mária néni_képkivágás Juhászék_képkivágás Mikulás_képkivágás Női kar_képkivágás meridián_képkivágás Pista_képkivágás zászlóanya_képkivágás virágvásár_képkivágás ünnepség a keresztnél képkivágás rajzverseny_képkivágás bonsai_képkivágás farsang udvari lovasok lovasok az utcán Apáca Show tél szellemeinek elűzése

42411csillagh[1].jpgfestmény_ásványvíz.jpg

A csillaghegyi források vizét régi írások és mondák tanúsága szerint valószínűleg már az ősember is kedvelte, hiszen nyomaik megtalálhatók a szomszédos hegyekben. A kelták első településéről, Ak-ink-ről már konkrét tudomásunk van, erre települt az I. század végén a rómaiak Aquincum-ja. A rómaiak pedig a csillaghegyi forrás vizét bevezették a mai Óbuda helyére is. A források vizét malom hajtására is használták, majd 1900-tól erre épült a strandfürdő. A forrásvizet Csillaghegyi Ásványvíz néven palackozták és palackozzák ma is. A strandfürdő un. 50-es medencéjét 1974-ben megszüntették, a palackozó üzem ennek helyén üzemel. A strandon percenként 800 liter 22 ºC hőmérsékletű, a Római fürdő forrásaihoz hasonló minőségű vizet termelnek ki.

csillaghegyi_Ásványvíz_1..jpg

Részletek a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány 1998: Mesél Óbuda földje című könyvéből:

Csillaghegy Árpád forráscsoport a Pusztakúti úton a Rókahegy és Péter hegy feltorlódott triász-eocén-oligocén kőzettömbjeit határoló feltorlódott fiatal törésvonalak kereszteződésénél alakult ki. A felsőtriász és felső eocén mészkövek, illetve a felső eocén és alsó oligocén márgák hasadék rendszeréből a rájuk települt negyedkori forrás-mészkövön keresztül kilépő természetes Árpád I.-IV. források közül az 50-es évektől már csak az Árpád II. működik. A források vizét itt is egy malom hajtására, 1900-tól pedig a strandfürdő vízellátására használták. Az Árpád IV. vizét „Csillaghegyi Ásványvíz” elnevezéssel palackozták. A fő karsztvíztároló triász időszaki kőzeteket először 1929-ben tárták fel a 110 m-es un. József kúttal, közvetlenül az Árpád II. forrás mellett. Az utca túloldalán a IV-es számú forrás mellett 1937-ben létesítették a 137 m-es az un. Északi vagy „Közkutas” III/6, 1935-ben pedig az 500 m-es Déli, vagy „Szivattyús” III/5 mélyfúrású kutakat. 1954-1962 és 1978-1988 között a kutak az Árpád II. forrás vizét vízhiányos és téli időszakban a Fővárosi Vízművek hálózatára is termeltették. A 30-as években a források még túlfolytak gravitációsan. Jelenleg a kitermelés szivattyúkkal folyik. A vizek hőmérséklete 20-23oC, az összes oldott anyag tartalmuk 645-900 mg/l között ingadozik. Az 500 m-es déli kút vize a legmelegebb és legtöményebb.