dőre és álarcos keresztavatás jelmezverseny tojásfestés Pünkösd gyerekekkel aranypolgárok országzászló avatáson zöldségárus pónik a piacon Zsóka a piacon Wrábel három királyok must-kínálás országzászló avatás szürke marha keresztavatás-papok egy éves a piac Juhászék Krónikás Csillaghegyi találkozó élj 100 évig korcsolya rajzverseny advent Juhásszal kolbász farsang Bús Balázzsal zenekar a strandon Bori a piacon Mária néni_képkivágás Juhászék_képkivágás Mikulás_képkivágás Női kar_képkivágás meridián_képkivágás Pista_képkivágás zászlóanya_képkivágás virágvásár_képkivágás ünnepség a keresztnél képkivágás rajzverseny_képkivágás bonsai_képkivágás farsang udvari lovasok lovasok az utcán Apáca Show tél szellemeinek elűzése

reftemplom_színes.jpg


A BUDAPEST-CSILLAGHEGYI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE

Csillaghegy Óbuda és Békásmegyer között leginkább a XIX. század végén kezdett igazán fejlődésnek indulni és kiépülni. Nevét is 1910-ben kapta (melyre több magyarázat is van). A 20-as években egyre többen költöztek ki a belvárosból a megszépülő Csillaghegyre, így a református lakosság is megnőtt. A hívek 1925-ig a Pomázi Református Egyházközséghez tartoztak, majd 1925-tő a közelebb levő Óbudai Református Egyházközség fiókegyházává szerveződött.

Ám a gyarapodó település saját templomra áhítozott. Kontra Aladár óbudai lelkipásztor és Szántay Endre építész-egyházgondok (a templom tervezője) 1926-ban tették le a csillaghegyi templom alapkövét. 1931-re elkészült az alagsor és 1933-ra ideiglenes fémállványon elhelyezett harangot is felszentelték. Ekkor Tóth Ernő óbudai vallástanár és lelkész lett a gyülekezet pásztora. Az építkezések 1/3-át holland adományokból fedezték (s nem keveset lehetett köszönni Tóth Ernő holland származású feleségének: Johanna de Boernek). Rövid ideig 1932-től 1941-ig Csillaghegy az Újpesti Református Egyházközség leányegyháza lett. Önálló Egyházközséggé 1941-ben alakult és még ebben az évben, június 29-én Ravasz László püspök felszentelte a 15 év után elkészült templomot.

Szántay Endre műve elkészülte után egy évre hunyt el. A háború 1944 nyarán Magyarországot is elérte, de a templom sértetlen maradt (lévén, hogy a tornyot csak 1949-ben emelték, ami így nem adott okot a bombázásra). Budapest ostromakor 1945. február 9-én árvíz öntötte el Csillaghegy nagyobbik területet, ezért többen menekültek a magasabban fekvő, ekkor mentsvárrá váló templomba.

A templombelső elrendezése jellegzetesen protestáns puritanizmusról árulkodik. A 286 férőhelyes padsorok mellett a szószéket és a lelkészi padokat magyar népi tulipános díszítés teszi jellegzetessé. A szószék fölött orgonasípok sora áll, melyen mind magyarul és hollandul jól olvasható: "Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr- (Fil. 2:11.)

Beiktatott lelkészei a gyülekezetnek: Tóth Ernő (1941-1971), Deák Zoltán (1972-2001), Füstös Gábor (2002-2004), Battyányi Géza (2005-)

A források alapján összeállította: Fülöp Áron

A gyülekezet most is sokrétű, virágzó életet él, amelyről a vasárnapi istentiszteletek után, és honlapjukról (http://www.csillaghegy.parokia.hu/) tájékozódhatnak.

harangavatas.jpg
harang2.jpg
Tóth Ernő tiszteletes úr konfirmandusokkal
tóth_ernő_konfirmandusokkal.jpg
Presbiterek
presbiteriánusok.jpg
Színielőadás
ref._színielőadsá.jpg
Deák Zoltán tiszteletes úr
címer.jpgdeák_zoltán.jpg
Battyányi Géza tiszteletes úr tanítványokkal
farsangi_játszó2.jpg

vissza a Csillaghegy régen és ma oldalra