| Kilátás a Rókahegyről |
Rókahegyi bánya |
| Rókahegyi bánya |
Péter hegy |
| Duna part |
Duna parti kacsa |
A CSILLAGHEGYI ÁSVÁNYVÍZ
Róka-hegyi bánya:
A 254 méter magas 3 szintes bánya területe 191.247 négyzetméter, ebből 25.620 védett. A szinteken táblák mutatják be a tektonikus hatásokat. Felső triászkori dachsteini mészkövet fejtettek. A bányában üregek, barlangok tanúskodnak a hévforrás tevékenységről. Sínek vezettek a Dunáig, a szállítást biztosítva. A déli falon agyag található. A bányászat megszűnt. 1993-ban a területet természetvédelmi területté nyilvánították. Utak, lépcsők, korlátok, padok, tűzrakó helyek épültek, melyet a Pilisi Parkerdő Gazdaság gondoz. Nagyszerű a kilátás.
Gőtés-tó:
Helyén a 30-as években vizenyős rét volt, amelyet a Békás- patak táplált. A lakótelep építésekor feltöltötték, de a víz újra feltört. 1996-ban a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, helyi lakosok, tanárok, diákok összefogásának eredménye a 4 összefüggő vízfelület, gazdag állatvilággal.
Árpád-forrás: vizéből töltik a Csillaghegyi Ásványvizet.
Árpád Fürdő:
Mai nevén Csillaghegyi Strandfürdő a főváros legrégebbi, legnagyobb és legszebb strandja volt. Az 1800-as évektől fokozatosan épült ki. Mai formájának első tulajdonosai Gerő és Elkán voltak. A hegyoldalban teraszos elrendezésű 90.000 négyzetméteres park veszi körül. 2000 óta télen sátortető alatt üzemel.
Duna-part:
Nagyrészt csak volt csónakházak, zenés kisvendéglők.
