A Szent Cecília énekkar története

A cserkészet feloszlatása, a szigorodó "gyülekezési törvény" miatt a társasági élet lehetőségei beszűkültek. A helybéli fiataloknak, akik a komolyzene és egyházi zene iránt érdeklődtek, szinte egyetlen lehetőségük maradt, a csillaghegyi egyházi énekkarban részt venni. Az énekkar vezetését 1943-tól Dobszay Sándor énektanár, kántor látta el, de az ötvenes évek politikai változása következtében az énekkar is lemorzsolódott és szinte illegalitásba vonulva működött. A hatóságok utasítása szerint Dobszay Sándor csak az iskolai tanári munkát végezhette. A magára maradt énekkart a jó időben felbukkanó fiatal, rendkívül tehetséges Zadubán György nagy lelkesedéssel és szorgalommal talpra állította és kiváló teljesítményekre sarkallta. Ebben a munkában komoly segítőtársat talált Pethő Zsolt személyében. A kórus megerősödött és Zadubán György kezdeményezésére gyűjtés indult meg a csillaghegyi római katolikus templom orgonájának megépítésére, tanára Gergely Ferenc tervei alapján, melyet 1956. augusztus 15-én fel is avattak. Az 56 októberében bekövetkezett fordulat kettétörte felfelé ívelő hazai sikereit. A forradalom bukása után távozásra kényszerült. 1957 elején elhagyta az országot és emigrált Kanadába, hátra hagyva szeretteit, barátait és fiatal éveit. Az énekkar utána Tury Lajos atya személyében talált vezetőre. Lajos bácsi csillaghegyi szolgálata előtt a kőbányai Szent László templom kórusát vezette. A kapcsolat nem szakadt meg. A kőbányaiak sokszor erősítették a kórust komolyabb művek előadásánál, a zenekart is ők adták. Az együttműködés kölcsönös volt. A csillaghegyiek is szerepeltek Kőbányán, de más templomokban is. Kőbánya és Csillaghegy együtt komoly szólista gárdát is tudott kiállítani, így nagyobb  művek előadására is sor kerülhetett. Műsoron szerepelt pl. Schubert G-dur miséje, Mozart Koronázási miséje és a Missa Brevis, Gounod mise és hasonló művek. Feltétlenül meg kell emlékeznünk Szabó Árpádné Klári néniről, akinek csengő szopránja végig kísérte a csillaghegyi énekkar működését a megalakulástól a megszűnésig. Lajos bácsi a karvezetés mellett papi hivatását is nagyon komolyan vette. Mindent elkövetett, hogy a hitet a vallásüldözés szomorú időszakán átmentse. Házaknál tiltott módon hittant oktatott, a fiatalokat kirándulni vitte, hitre, tartásra nevelte. Az államvédelmi hatóságok ezt nem nézhették tétlenül, 1961 nyarán államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és bebörtönözték. Szabadulása után mindent ugyanúgy folytatott, ahogyan azt abbahagyta, de nem Csillaghegyen, hanem az Üllői úti Örökimádás templomban. Ezért másodszor is bebörtönözték. Csak 1980 után tért vissza a csillaghegyi énekkart vezetni. 1961-től Lajos bácsi visszatéréséig Horváth Béla kántor vette pártfogásába az énekkart. 1982-ben új énekkar alakult a fiatalok részére, akik más fajta műveket énekeltek és nem akartak a régi énekkarhoz tartozni. Utánpótlás hiányában az énekkar hanyatlani kezdett, de a lecsökkent létszámmal is igyekezett helytállni. 1990-ben felkészültünk a nagyheti és húsvéti szolgálatra, de nagycsütörtökön hiába vártuk Lajos bácsit, csak a halálhíre érkezett meg. Nélküle az énekkar még két évig működött dr. Szabó Zoltán vezetésével, azután helyét a fiatalok vették át. A fiatalok énekkara 30 évig működött először Nagy László, majd Király Miklós vezetésével.