A csillaghegyi iskolák története

A tisztviselőtelep megalakulásával és Kisssing kiépülésével a lakosság száma egyre nőtt. A gyerekek először Rómaifürdőre jártak iskolába. Tanítás folyt a Fő utcában (ma Ráby Mátyás utca) bérelt villákban is. Az 1910-ben épült Kaszinó1920 körül a Fő utcából elköltözött a Mátyás Király út és a Szentendrei út sarkán lévő Fehrer féle vendéglőbe (ma hentesüzlet), ettől kezdve a teljes épület iskolai célokat szolgált. A Lehel utcában 1928-29-ben szinte egyidőben épült a népiskola és a katolikus templom. A templom mellé épített épületszárnyban a Kalocsai iskolanővérek kezdték meg a tanítást.

Az első állami iskola születéséről Csiszér József iskolaigazgató számol be részletesen.

Az államosítást követően (1947) az egyházi iskola leányiskola, a Lehel utca 15-ben épült iskola pedig fiúiskola lett. 1955-ben megalakult a Ráby Mátyás általános iskola a volt kaszinóépületben. 1959-60-ban 8 osztályos iskola lett. A Ráby Mátyás utcai iskolához hozzácsatoltak egy Hegesztő utcai épületet is. A két telket a kertek között kialakított átjáróval kötötték össze. Tanítás folyt egy ideig a Csillaghegyi Polgári Kör volt székházában (ma könyvtár) is. 1955-ben avatták a Fodros utcai iskolát, amely lányiskola lett. A fiúk a Lehel uca 14-ben maradtak. 1959-60-tól mindkét iskola koedukált lett. 1974-től a Fodros és a Lehel közös igazgatót kapott. 1987-89-ben zajlott a Fodros bővítése. A Dózsa György úti iskola megépítése után a Ráby és Hegesztő utcai iskola megszűnt. A Dózsában a tanítás 1965/66 tanévben kezdődött meg. A "Ráby" helyén felépült a Csillagház mozgásjavító intézet.

Az alábbiakban néhány osztályképpel emlékezünk meg a régi iskolákról